
Kibújtak az első túzokcsibék a Dél-Alföldön
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
Ha akarom olyan, mint egy zacskó, egy kifordított bundakesztyű vagy egy jó meleg gyapjúzokni. Akárminek is nézzük, az biztos, hogy a függőcinege fészke egy építészeti remekmű, és semmi mással nem lehet összetéveszteni.
Ha fészkelnek madarak a házad táján, biztosan elgondolkodtál már rajta, hogy vajon minden évben ugyanaz a pár tér-e vissza, vagy már a következő generáció. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság összeszedte, melyik madárfaj hány évig él.
A természetbe kerülő zsinórok nagy problémát okozhatnak a madaraknál. Ez a vércse egy fészekben akadt el.
Egyre több daruval találkozhatunk a vonulási időszakon kívül is hazánkban. A természetvédelemmel foglalkozó szakemberek körében azonban szenzációnak számít a felső-kiskunsági fészkelés.
Bár a harkályfélékhez tartozik, a nyaktekercs csak nyomokban hozza a család általános jellemzőit. Legkülönösebb tulajdonsága is egyedinek számít, vészhelyzetben ugyanis madár létére hüllőnek álcázza magát.
A rizsföldek májusi elárasztása igazi csemegéket tartogat a madármegfigyelőknek. Idén is bekerült néhány ritkábban megjelenő faj az adattárba, köztük egy mókás nevű csér.
A bagoly fennakadt egy fán. Nem mindennapi módon rendőrségi hajóval vitték a Körösvölgyi Állatparkba.
A madarat fiatal egyedként gyűrűzték tavaly júliusban a Dávodi Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson. Idén pedig Nagy-Britannia keleti partvidékén, az Orwell-folyó torkolatánál fogták vissza. Dobpergés: ezzel ő lett az első magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta, aki bizonyítottan Angliába jutott.
És a léptei sem túl sebesek. Ismerd meg ezt a bájos madarat, melynek rokonával itthon is találkozhatsz.
Az aggteleki térségben korábban még egyszer sem dokumentált történéseket filmeztek le a békászó sasokról. A madarász szakemberek hozzá vannak szokva a meglepetésekhez, de ez még számukra is szokatlan volt.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
Hogy a közvetlen környezetünkben is elképesztően érdekes élőlények élnek, arra a sarlósfecske kiváló példa. A faj ma már leginkább városi épületeken fészkel, mindeközben pedig az extrém hosszú repülés bajnoka.
A művelet nem tűnik egyszerűnek, és a következő 2-3 hétben végezni kell vele.
Mindjárt itt a május, de a madárvonulás még mindig tart, a kései vonulók, mint a kék vércse, a szalakóta, a gyurgyalag, a kakukk vagy a sárgarigó mostanában érkeznek vissza telelőhelyeikről.
A Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vízimadár vonuló- és pihenőhelye a kardoskúti Fehér-tó. De vajon miért kapta ez az értékes vizes élőhely ezt a nevet?
Az pedig még nagyobb öröm volt, hogy lencsevégre tudta kapni. Több mint 20 éve nem láttak ilyet a Fertő tónál.
Évente sok millió madár pusztulását előzhetnék meg az emberek, ha ezt a pókoktól vett ötletet is beépítenék az épületeikbe.
Van egy különleges, rejtőzködő, már-már misztikus madarunk, amivel csak nagy ritkán találkozhat az erdőjáró. A rejtélyes erdei madár a vadászati kultúrában is egyedi helyet foglal el, kutatása pedig nagyon fontos a faj fennmaradása érdekében. Dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutatóval beszélgettünk az immáron 16 éve tartó hazai szalonkamonitoring eredményeiről, és azt is elárulta, miért olyan izgalmas minden, ami erdei szalonka.
Alig hitt a szemének a természetvédelmi őr, amikor felpillantott a gólyafészekre. Olyan látványban volt része, amihez foghatót eddig még aligha láttak Magyarországon. Videó is készült róla. Mutatjuk.