Keresés eredménye

A beruházás a Kiskunsági Nemzeti Parkban található tó természeti értékeinek megóvását és élőhelyeinek helyreállítását célozza.

Az elmúlt években sajnos általánossá váltak a tavaszi fakivágások és cserjeirtások. Ez a gyakorlat a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok tömeges sérülését és halálát okozhatja.

A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.

Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.

Természetesnek vesszük, hogy van, hisz ez az otthonunk. De mintha mégsem úgy vigyáznánk rá, pedig csak ez az egy van belőle.

A Dunakeszi-láp szomszédságában található Óceán-árok mentén április elején 2,5 km hosszan kiirtották a növényzetet vízvédelmi karbantartás címén. Dunakeszi Város Önkormányzata szakértői bejárás után magyarázatot kért a munkálatokat elvégző Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulattól.

A szarvasok rágnak, a vaddisznók túrnak, a muflonok taposnak. Ezzel önmagában nincs is baj, senki nem várja el tőlük, hogy napfénnyel táplálkozzanak és lebegve járják az erdőt. A probléma a mennyiséggel van, és persze az emberrel, aki beleavatkozott a természetes folyamatokba.

A természetben járva sajnos sok helyen fut bele az ember eldobott sörösdobozokba és üdítős palackokba. Az eldobált hulladékok látványa számunkra „csak” bosszantó, a rovarok számára azonban akár halálos veszély is lehet.

Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.

A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni a fecskebarát falfelújítást és a sárgyűjtőhelyek elhelyezését, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat.

Az emberek már kétszer tönkretették, a hódok mindkétszer helyreállították ezt a parányi vadont Budapest peremén. Most ismét veszélybe került a Rákospalotai-láp, amelynek megmentéséért egyre többen szeretnének tenni.

A legfrissebb kutatások szerint komoly veszélyben vannak a mocsári teknősök a Kis-Balaton és Balaton déli berkeiben. Nem csupán az emberi tevékenység, az élőhelyek romlása, de a ragadozók is csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.

Van számos olyan természetvédelmi szempontból érzékeny munka, amit márciusig kellene elvégezni, utána, a költési időszakban ezek a tevékenységek már veszélyt jelenthetnek az állatokra.

A vadmacskák kutatása érdekében a Budapest környéki erdőkben vadmegfigyelő kamerákat helyeztek ki. A szép vadmacska fotók mellett azonban olyan képek is készültek, amelyek rávilágítottak egy komoly problémára.

Ez már a 22. Országos Sasszinkron lesz, amikor az egész országban egy időben számolják össze a hazánkban telelő sasokat és más ragadozómadarakat. Nyolcadik éve már, hogy az ellenőrzés a határokon túlra is kiterjed, és a sasszinkron ideje alatt az egész Kárpát-medence legjelentősebb sastelelőhelyeit is felkeresik.

A Turista Magazin decemberi számának Ökotúra rovata a főváros 22. kerületében található Tétényi-fennsíkot mutatja be. Az itt kialakított tanösvényt a terület jó ismerőivel dr. Mészáros Péterrel és Gergely Attilával, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület tagjaival jártuk be.

A lápi póc régen olyan gyakori hal volt az országban, hogy még a disznókat is etették vele. Mára a faj a kipusztulás szélére sodródott. Hazánk egyik legveszélyeztetettebb halfajának megmentéséért számos intézmény és civil szervezet fogott össze.